Előbb lépnek el a hegyek,

Előbb szólnak rád a kövek,

Előbb megy vissza a folyó,

Előbb téved el egy madár,

Mint még egyszer, aki végre rád talált.

Az vagy nekem, mint földnek az ég,

Az vagy nekem, mint égnek a kék,

Az vagy nekem, mint télnek a hó,

Az vagy nekem, mint csendnek a szó.

Előbb fagynak meg a szavak,

Előbb csalhatod meg magad,

Előbb felejted el nevem,

Mint elengedném két kezed,

Előbb ne lássam az eget,

Mint, hogy elfordítod tőlem léptedet.

Az vagy nekem, mint földnek az ég,

Az vagy nekem, mint égnek a kék,

Az vagy nekem, mint télnek a hó,

Az vagy nekem, mint csendnek a szó...

/LGT/

Csak mert negyed év volt Balatonon, és ma nosztalgiáztunk. Meg ez jár a fejemben...