Tűztánc

Az jutott eszembe, hogy valami érzékeny búcsút csak illene vennem, hiszen 4 és fél éve kisebb-nagyobb kihagyásokkal itt osztottam meg aprócseprő dolgaimat mindenkivel.Úgyhogy ég veled blogol, megmaradsz emlékeimben. :) 

Mivel nem tudtam megküzdeni a blogol sablonszerkesztőjével, és a bejegyzésszerkesztő sem akarta sokszor azt, amit én akartam, hogy akarjon, átköltözöm máshova. Persze, hogy tanulnom kellene, és nem ezzel foglakoznom most, de ha már rendet raktam a szobámban, rendezni akartam itt is a…

Mivel már nagyon untam az előző sablont, gondoltam, csinálok egy újat. El is szöszöltem vele legalább 3-4 órát, de nem sikerült, szétesett, nem lett jó. Nem értek én a html-hez. Úgyhogy kerestem egy másik instant sablont, de itt meg nem tudm még, hogy kell betenni oldalra linkeket,…

Reggel úgy belejöttem, hogy egész nap folytattam itthon is a pakolászást. Eszméletlen mennyiségű papír halmozódott már fel teljes összevisszaságban, számlák, kivonatok, mindenféle fontos irat, aminek nem kellene kallódnia. Nekiültem, hogy elpakolom, persze elment az egész napom,…

9 órai nyugodt kelés, reggelire közösen rántotta, Kispálos-Kerekes Band-es táncikálás, végrevégre rendrakás, téli cuccok elpakolása, szoknyás hazaút, napsütés...Több 4 napos hétvége kellene :)

Furcsa dolog ez a történelem. Pár éve még biztos voltam benne, hogy én örökké történelmet szeretnék tanulni és történész szeretnék lenni (nagy szerepe volt ebben V. Tanár Úrnak, akihez mindenki tudja, milyen érzések fűztek :P :)), aztán szép lassan felfedeztem, mennyire nem…

Borzalmas ez a folytonos álomkór, ma alig tudtam figyelni az egyik kedvenc beszélgetős vallástudományos órámon, mert végig arra koncentráltam, hogy ne csukódjon le a szemem. És még így is iskerüt többször is egy-egy pillanatra. Úgy szégyellem magam, mikor egyértelmű, hogy a…

Most van az, amikor puff, zene, takaró, kuporodás és jöhet a Reformáció története. Persze megint késő lett, számolatlanul suhantak el az órák érthetetlen módon, de nem baj, mindennek megvan az ideje.

Hát Bécs nem ment annyira jól, mint reméltem. Cserébe megnéztük a Schönbrunnt végre, amire annyi ideje vágytam már, sétáltunk nagyot, ettünk virslit meg haltálat a piacon, sokkolódtam kulturálisan a váltakozó török, angol és német beszédtől (nem tudom, hogy fogom tudni…