Hát...nem is tudom... ismeritek azt az érzést, mikor zenét hallgatva eltűnik a világ, nem fáj semmi, egész kicsi leszel, aztán elolvadsz, elolvad minden, már magad is egy hangjegy vagy, ami száll a szélben, és boldog, ha meghallja valaki, de az sem baj, ha csak elomlik a légben, vagy elbújik a fűszálak között...
Néha szeretnék szél lenni és napsütés lenni és zene lenni és eső lenni és falevél lenni és felhő lenni és semmi lenni és minden lenni és...
ábrándos hangulatban, egy csöppet...
