néha elgondolkodom rajta, mi végre is vannak a szúnyogok...
ahogy tegnap este meg ma reggel a nagymarosi erdőben próbáltam életben maradni tőlük és nem vámpírszívott hullaként végezni, meg nem idegrohamot kapni a zümmögésüktől, az jutott eszembe, hogy vajon mit mondanának rájuk a bölcsek, akik azt mondják, a szellemünkkel irányíthatjuk, hogy mi fáj és mi létezik, mit mondanának? olvadjak eggyé velük? vagy érezzek az ő lelkükkel? hogyan kell szeretni a szúnyogokat? vagy csak hagyjam hogy éljék a életüket? vagy hogy?
másik amin gondolkodom, hogy nagyon fura érzés, mennyien mennek férjhez és szülnek gyereket a korosztályomból 20-22 évesen...lehet letűnőben a karrierista szemlélet?
