Egyesek szerint értelmetlen a mondatfűzésem. És ki lettem oktatva nyelvhelyességből... Ilyen ritkán fordul elő. Általában én vagyok az, aki kioktat másokat. Tudom, rossz szokás.
Vera szerint olyan vagyok, mintha az anyukája lennék, néha. :) Ez fura.
Na, de igazából azt akartam írni, ami tegnap történt velem, mert nagyon vicces és meglepő volt. Jöttem haza a 123as busszal, és arra gondoltam, hogy de jó lenne találkozni valakivel, mert jókedvem van, és beszélhetnékem. Erre felszállt egy lány, akivel egyszer együtt voltam hittanostáborban, Reninek hívják. Elkezdtünk beszélgetni, aztán odajött hozzá egy másik lány, aki ismerte őt. A másik lányt Fanninak hívták. Mikor leszállt Reni, odaült mellém Fanni, és elkezdtünk beszélgetni, egyetemről, suliról, ilyesmi. Ezután felszállt egy Bálint nevű fiú, akit meg Fanni ismert, és ő is odajött és bemutatkozott nekem(jéé, megjegyeztem a nevét, pedig kézfogásnál sosem tudom máskülönben:)), és akkor hárman beszéltünk. Mikor megkérdeztem, hol szállnak le, Fanni azt válaszolta, hogy a végállomáson, de én meg 2vel előtte, igaz? Én megdöbbentem néztem, mikor még közölték velem, hogy van egy húgom meg egy apukám, és a húgom furulyázik, vagy ilyesmi(fuvolázik, javítottam én ki)... Teljesen elképedtem, honnan tudják. Kiderült, hogy 2 éve együtt utazunk a buszon, és Fanni zenehallgatás közben mások életét szokta figyelni. Még azt mondták, hogy barátságosan meg szerényen viselkedem(a húgommal is), és hogy az a vöröshajú, szeplős fiú volt a barátom, nem? mondtam, hogy csak barátok voltunk(és már azok sem vagyunk, mert örülhetek, ha köszön az a haddnemondjammi)
Az addig oké, hogy én is szoktam figyelni az embereket, és tudom, hogy van a rózsaszín lány, és láttam a barátjával kézenfogva, és tudom, kikkel kell egy buszon utaznom, hogy időben beérjek... de hogy engem is így számontartson valaki, az álmomban sem jutott volna eszembe. Illetve gondolkodtam már rajta, hogy vajon emlékeznek-e rám úgy az emberek, mint én rájuk. És annyira jó érzés volt, hogy igen, emlékeznek:) Hihetetlenül furcsa, és jó:):):)
És álmomban összevesztem a Marcival. Azt már nem tudom, hogy min, de egyszercsak nem szólt hozzám.:(